MAGYAR RENDŐRMÚZEUM BARÁTI KÖRE KULTURÁLIS EGYESÜLET HONLAPJA

„Jelenünk és a jövőnk a múltra épül!”

Rendezvényeink

Kiadványaink

Elérhetőségünk

QR kód

Keresés a honlapon

Legolvasottabb tartalmak

Ön itt van: Főlap

Csendőrség története

Csendőrség története - A Csendőrség

Megjelent: 2014. február 07. péntek, 17:42 | Nyomtatás | E-mail | Találatok: 21311

Tartalomjegyzék

2. oldal / 7

TISZA Kálmán – 1830-1902 (A XIX. század második felében a magyar politikai élet egyik vezéralakja. A Szabadelvű Párt alapító elnöke, belügyminiszter: 1875.III.2. - 1878.X.11., miniszterelnök: 1875.X.20. - 1890.III.13., pénzügyminiszter: 1878.X.11. – 1890.III.13., belügyminiszter: 1878.XII.5. – 1887.II.11., a király személye körüli miniszter: 1879.VII.11. –

1879.IX.25., pénzügyminiszter: 1887.II.11. – 1889.IV.9., az ezeréves Magyarország fennállás alkalmából rendezett ünnepségsorozat királyi biztosa: 1896.VI.5. – 1896.VI.8.) – tűzte zászlójára a csendőrség szervezete visszaállításának gondolatát.

TISZA azonban már a demokratikus úton választott magyar kormány alárendeltségében és a törvényes rend keretei között működő szervezetet kívánt létrehozni. TISZA kezdetben az államapparátuson belül fogadtatta el a csendőrség intézményének reorganizálására irányuló álláspontját, ennek nyomán pedig a kormány javaslata gyanánt a törvényhozó testület elé terjesztette a szervezet létrehozását tartalmazó indítványát.

A magyar országgyűlés az 1881/II.tc. „a csendőrség legénységi állománynak a kiegészítéséről” és az 1881/III.tc. „a közbiztonsági szolgálat szervezéséről” címmel fogadta el a Magyar Királyi Csendőrség felállítására vonatkozó törvényeket. Az uralkodó a törvényeket 1881. február 14-én szentesítette (1936-tól ez a dátum vált az évente megünnepelt Csendőrnappá). A szentesítés lényegében a mai fogalmaink szerinti hatálybalépést jelentett.

1. § A csendőrségi legénység állománya kiegészittetik:

a) a hadseregben (hadi tengerészetben) vagy a honvédségben szolgált olyan altisztekből, a kik az 1868. évi XL-ik törvénycikk 38-ik §-ának, illetőleg az 1873-ik évi II-ik törvénycikknek alapján, igénynyel birnak a közszolgálatban való alkalmazásra;

b) olyan önkéntesekből, kik hadkötelezettségüknek már teljesen eleget tettek;

c) a hadsereg kötelékébe tartozó, s huzamos időre szabadságolt és önkéntesen belépő egyénekből, kik már a sorhadi kötelezettségnek utolsó félévében állanak;

d) a hadseregnek önkéntesen belépő tartalékosaiból és póttartalékosaiból;

e) az önkéntesen belépő honvédekből.

Mozgósitás estében azonban a c), d) és e) pontok alatt elősorolt egyéneknek a csendőrségbe való önkéntes beléptetése nem engedtetik meg.

2. § A hadseregből vagy a honvédségből a csendőrségbe önkéntesen belépett egyének szolgálati kötelezettsége három évig terjed.

Azok azonban, a kik ezen három éven tul is kivánnak a csendőrségben szolgálni önkéntesen és évről-évre tovább is folytathatják ottani szolgálatukat.

3. § Azoknak, kik a hadseregből vagy a honvédségből lépnek be a csendőrségbe és abban négy évig szolgálnak, összes szolgálati idejökből, a honvédségnél töltendő két utolsó év elengedtetik. Az ilyenek tehát két évvel előbb bocsáttatnak el véglegesen a hadi kötelékből.

4. § A hadseregből, illetőleg annak póttartalékából és a honvédségből önként belépett csendőrök, a csendőrségnél teljesitendő szolgálatuk idejére nézve, a csendőrség állományába véglegesen áthelyezettnek tekintendők; és igy az időnkinti fegyvergyakorlatok és ellenőrzési szemlék s általjában a tényleges szolgálatra való behivás alól fel vannak mentve és mozgósitás esetében is a csendőrségnél hagyatnak meg.

5. § Ezen törvény végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg.

1. § A közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szervezett magyar kir. csendőrség állittatik fel.

2. § Magyarország területe, Budapest főváros kivételével, hat csendőrkerületre osztatik, ugyanannyi csendőr-parancsnoksággal és pedig:

Parancsnoksági székhely: Kolozsvár, négy szárnyparancsnoksággal; ehhez tartoznak következő megyék: Alsó-Fehér, Besztercze-Naszód, Brassó, Csik, Fogaras, Háromszék, Hunyad, Kis-Küküllő, Kolozs, Maros-Torda, Nagy-Küküllő, Szeben, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos és Udvarhely megyék, Kolozsvár és Maros-Vásárhely városok.

Parancsnoksági székhely: Szeged, három szárnyparancsnoksággal; ehhez tartoznak következő megyék: Bács-Bodrog, Csanád, Csongrád, Krassó-Szörény, Temes és Torontál megyék, Baja, Hódmezővásárhely, Pancsova, Szabadka, Szeged, Temesvár, Ujvidék, Versecz és Zombor városok.

Parancsnoksági székhely: Budapest, három szárnyparancsnoksággal; ehhez tartoznak: Arad, Békés, Bihar, Hajdu, Jász-Nagy-Kún-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kún és Szilágy megyék, Arad, Debreczen, Kecskemét és Nagy-Várad városok.

Parancsnoksági székhely: Kassa, három szárnyparancsnoksággal; ehhez tartoznak: Abauj, Borsod, Heves, Sáros, Szepes, Torna, Bereg, Máramaros, Szabolcs, Szathmár, Zemplén, Ung és Ugocsa megyék, Kassa és Szathmárnémeti városok.

Parancsnoksági székhely: Pozsony, két szárnyparancsnoksággal; ehhez tartoznak: Pozsony, Komárom, Nyitra, Túrócz, Árva, Trencsén, Zólyom, Bars, Gömör, Liptó, Nógrád, Hont és Esztergom megyék, Komárom, Pozsony, Selmecz és Bélabánya városok.

Parancsnoksági székhely: Székes-Fehérvár, három szárnyparancsnoksággal; ehhez tartoznak: Fehér, Győr, Veszprém, Sopron, Moson, Vas, Zala, Baranya, Tolna és Somogy megyék, Győr, Pécs, Sopron és Székesfehérvár városok.

A belügyminister egyuttal felhatalmaztatik, hogy a mennyiben azt a szolgálat érdeke vagy a csendőri kerületek és a honvéd-kerületek ugyanazonossága fentartásának szempontja szükségessé tenné, egyes törvényhatóságokat egyik kerületből a másikba áthelyezhessen.

3. § Az iránt, hogy a közbiztonsági teendők ezen törvény folytán a törvényhatósági joggal felruházott városokban miként legyenek teljesitendők, tekintettel ugy a bel-, mint a külterületre, valamint ezen szolgálat költségeire is, az 1881. év folyamán a belügyminister törvényjavaslatot fog beterjeszteni.

4. § Az I. kerületben a csendőrség már szervezve lévén, annak fentartása mellett, az ország többi részén a szervezés nem egyszerre, de a körülményekhez képest eszközlenő, ugy azonban, hogy az a II. kerületben 1882-ik év január hó 1-jére teljesen keresztülvive legyen. A csendőrség költségei a belügyminister költségvetésébe vétetnek föl.

Az iránt, hogy a hátralevő négy kerületben mily sorrendben s mikor szerveztessék a csendőrség, a törvényhozás a belügyministeri költségvetés megállapitása alkalmával határoz.

5. § A mely megyékben a csendőrség intézménye tettleg életbe lép, azoknak költségvetéséből a közbiztonsági közegekre eddig felvett költségek ugyanazon naptól kezdve kihagyandók.

6. § A csendőrség első szervezésénél a jelenlegi közbiztonsági közegek lehetőleg alkalmaztatnak.

A fenmaradó hiány pótlása, valamint a csendőrségnek jövendőben kiegészitése, az 1881. évi II-ik törvénycikkben meghatározott módon történik.

7. § A belügyminister felhatalmaztatik, hogy a mennyiben az eddig élethossziglan kinevezett közegek egy része nem alkalmaztatnék, azoknak végkielégitéséről gondoskodjék, s az e czimen felmerülő költségeket a II. kerületet illetőleg az 1881. év folyamában, a többieket illetőleg pedig akkor, mikor azokban a csendőrség életbeléptetését czélozza, terjeszsze elő.

8. § A csendőrségi tisztek és összes csendőrök személyi, előléptetési és fegyelmi ügyekben a honvédelmi minister alá helyeztetvén, az összes személyes ügyek a honvédelmi ministeriumban kezeltetnek, s a csendőrség által elkövetett fegyelmi és bűnügyekben kizárólag a magyar királyi honvédbiróságok illetékesek; a közigazgatási és rendőri szolgálati viszony tekintetében a csendőrség a belügyminister hatósága alatt áll.

9. § A csendőrségi tisztek kinevezése iránt Ő cs. és ap. királyi Felségéhez az előterjesztés a honvédelmi minister által a belügyminister beleegyezésével fog tétetni.

A csendőrség szervezeti és szolgálati utasitása a bel- és honvédelmi ministerek által állapittatik meg és adatik ki.

Ugyanezen uton állapittatik meg a csendőrség öltözete és fegyverzete is.

10. § A csendőrségi tisztek, altisztek és csendőrök nyugdijképesek, a nyugdijszabályzat a honvédelmi minister által a törvényhozásnak megállapitás végett előterjesztendő.

11. § A belügyminister felhatalmaztatik, hogy a csendőrségnek a II. kerületben a megszabott időben (4-ik §)§) felállithatása czéljából az első kiképzésre, a berendezésre és a felszerelésre szükséges költségeket utólagos elszámolás mellett fedezhesse.

12. § Ezen törvény végrehajtásával a bel- és honvédelmi ministerek bizatnak meg.

Vándorkiállítások aktuális helyszinei:

Kisebb - 2019.02.17- től Miskolc-i Rendészeti Szakközépiskola

Nagyobb – Miskolc-i Rendészeti Szakközépiskolában

Tarnaméra Rendőrmúzeum

Elérhetőség

Cím:

3284 Tarnaméra, Árpád út 12.

Telefon:

06-36/479-514; (április 1. és október 31. között elérhető)
November 1. és március 31. között a Tarnamérai Állandó Kiállítás részlegesen zárva tart, ezért a kiállítás megtekintése ebben az időszakban kizárólag előzetes bejelentkezés alapján lehetséges. A részleges zárva tartás időszakában a Tarnamérai Állandó Kiállítás megtekintéséhez a budapesti Rendőrmúzeum 06-1/477-2183 telefonszámán szükséges bejelentkezni.

Részleges zárva tartás: november 1. és március 31. között a kiállítás megtekintése kizárólag előzetes bejelentkezés alapján lehetséges az alábbi időpontokban:

Kedd: 8.00-12.00
Csütörtök: 8.00-12.00

Tárlatvezető: Pocsai Lászlóné +36 36 479 514

Megközelítés:

A Rendőrmúzeum Tarnamérai Állandó Kiállítása Budapesttől kb. 100 km-re található. Budapesttől autóval az M3-as autópályáról a 89-es lehajtónál célszerű lekanyarodni az állandó kiállítás megtekintése céljából.

Tervezett rendezvényeink 2024. év

IPA Magyar Szekció Heves megyei Tagszervezete

és a Magyar Rendőrmúzeum Baráti Köre Kulturális Egyesület

2024 évi Tervezett rendezvényei

Március 15.-én megemlékezés és koszorúzás.

Heves Pusztacsász temetőn belül a gyöngyösi Petheő család sír csoportjában két 1848-as honvédtiszt síremléke található. Gyöngyösi Petheő János síremléke eredeti helyén áll, egyszerű vörös mészkő kőtábla. E sír csoportban találjuk Dömötöri Németh Albert nemzetőr őrnagy síremlékét, mely eredetileg a kastélyhoz közeli családi kripta mellett állt, majd a Hevesi Helytörténeti Gyűjteménybe került. 2005-ben, az emlékhely létesítése kapcsán került mai helyére.

A Gyöngyösi Petheő - család sír csoportja mellett áll a nemzetőrök tiszteletére 2005-ben emelt emlékmű. A tekintélyes obeliszk 276 nevet őriz. A temetőn belüli emlékhelyet 2005-ben a Magyar Rendőrmúzeum Baráti Köre és a Honvéd és Társadalom Baráti Körök Országos Közhasznú Szövetsége – HTBK OKSZ - segítségével létesítette.

Tisztújító közgyűléseket tartunk Március 14.-én 13. és 14 illetve - ha kevés lesz a létszám –március 22.-én szintén 13 és 14 órai kezdettel a Hevesi Rendőrkapitányságon.

Május 4- én kirándulást szervezünk Kaposmérőre a Kassai Völgybe.

Május 10.-én kispályás foci tornát szervezünk.

Szeptember 6.-án 15 órai kezdettel tartjuk meg a XVII. Rendvédelmi Napot benne a Lecsófőző Versennyel, az Erdőtelek Pintér Tanyán.

Ebben az évben is támogatjuk az IPA MSZ Heves Megyei Szervezete által 2023. szeptember 14-én , Tiszanánán megrendezésre kerülő XXVIII. kerékpár teljesítménytúrát.

November 11.-én 11 órai kezdettel, az első világháborút befejező tűzszünet aláírására emlékezve, megemlékezést és koszorúzást tartunk a Heves első világháborús emlékhelynél

Október 12.-én a IPA MSZ Heves Megyei Szervezettel és a HTBK OKSZ- el közösen bált szervezünk./XXXII./az Erdőtelek ,Pintér Tanyán.

Tervezés alatt áll: pisztolylövő verseny , családi nap és színház látogatások.

Heves 2023 november,16.

Dr.Francsics Ottó Róbert

IPA Magyar Szekció Heves megyei Tagszervezete és a

Magyar Rendőrmúzeum Baráti Köre Kulturális Egyesület

Elnöke