I.                   fejezet

 

1.§

Az egyesület neve, székhelye, jele és célja

 

(1)         Az egyesület megnevezése: Magyar Rendőrmúzeum Baráti Köre Kulturális Egyesület.

Rövidítve: Magyar Rendőrmúzeum Baráti Köre

Az Egyesület angol nyelvű megnevezése: Cultural Society and Circle of Friends of Hungarian Police Museum.

Rövidítve: Circle of Friends of Hungarian Police Museum

(2)         Az egyesület címe: 3360 Heves, Hunyadi u. 19-21. sz.

Levélcím: 3360 Heves, Hunyadi u. 19-21. sz..

(3)         Működési területe: Magyar Köztársaság

(4)         Az Egyesület önálló jogi személy

(5)         A 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Ctv.) I. fejezet 4. § (1) bekezdése alapján egyesület.

(6)         Az Egyesület emblémája: Zrínyi rendőrsisak keret, benne a sisak felső karimájánál Magyar Rendőrmúzeum Baráti Köre, alul Tarnaméra felirat. A feliratok között alulról fölfelé haladva a Magyar Rendőrmúzeum (Almássy - kastély) épületének rajza, fölötte a Magyar Köztársaság címere, s a címer mellett két-két számjegy összeolvasva a Rendőrmúzeum alapításának éve: 1996.

(7)         Az Egyesület alapítási éve: 1997.

 

2.§

Az Egyesület jellege, célja és célkitűzései

 

(1)      Az Egyesület jogi személy, mely tevékenységet önálló és közérdekű célú társadalmi szervezetként fejti ki.

(2)      Az Egyesület a magyar rendvédelem (főként a rendőrség) története iránt érdeklődő szakemberek társadalmi egyesülése, amelynek célja a szakterület művelésével az írásos és tárgyi emlékeinek feldolgozásával, gyűjtésével és publikálásával hozzájárulni a magyar és egyetemes történelem gyarapításához, a Magyar Rendőrmúzeum mind színvonalasabbá tételéhez, valamint a társadalmi igényeknek megfelelően kihelyezett kiállítások létrehozatala.

(3)      Az Egyesület szervezeti keretei között politikai tevékenység tilos. Az Egyesület pártoktól függetlenül működik, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési, önkormányzati jelöltet nem állít, nem támogat, s ezt a továbbiakban is kizárja.

Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében vállalt legfontosabb feladatai:

a)      a közrend, közbiztonság fejlesztésének elősegítése a magyar rendőrségi tradíciók feltárásán és bemutatásán keresztül, amelynek érdekében konferenciákat, ankétokat, szakszemináriumokat, klubdélutánokat, stb. rendez.

b)      rendőrségi, ill. rendvédelmi relikviák felkutatása, gyűjtése és bemutatása, bemutatók, kiállítások szervezése, szakirodalmi tájékoztatás.

c)      időszakosan meghirdetett pályázati lehetőségek biztosítása a magyar rendőrségtörténet mind teljesebb feltárása érdekében.

d)     tudományos fórum teremtése a rendőrségtörténet területén létrehozott kutatási eredmények számára.

e)      együttműködés megvalósítása mindazokkal a bel- és külföldi személyekkel és szervekkel, melyek az Egyesület kutatási eredményeire igényt tartanak, ill. az Egyesület szakterületének műveléséhez hozzájárulhatnak.

f)       együttműködés az illetékes szervekkel a keletkező magyar rendőrség-történeti anyag feltárásában, megőrzésében, feldolgozásában és közkinccsé tételében.

g)      segítségnyújtás a rendőrség-történeti oktatáshoz.

h)      kapcsolatok létesítése hazai és külföldi társszervezetekkel, lehetőség tagjai számára bel- és külföldi konferenciákon való részvételre, ill. bel- és külföldi szakemberek részvételének biztosítása saját rendezvényein.

i)        bel- és külföldi tanulmányutak szervezése.

j)        saját szakterületén díjazás ellenében szerződéses munkavégzési lehetőség biztosítása.

k)      csak a céljával összhangban álló és azok megvalósítását elősegítő gazdasági, vállalkozó tevékenység folytatása.

l)        kutatási lehetőség biztosítása a rendvédelmi-történeti kutatás iránt érdeklődő, ill. az iránt elkötelezett személyek részére.

m)    szakfolyóiratok, szakkönyvek gyűjtése szakkönyvtárak létesítése céljából.

 

 

 

II. fejezet

 

3.§

Az Egyesület tagság, fajtái és jelentkezés, illetve választásra bocsátás feltételei

 

(1)    Az Egyesülettel tagsági viszonyban állnak:

a) rendes tagok

b) pártoló tagok

c) tiszteletbeli tagok

 

(2)    Az Egyesület rendes tagjai sorába jelentkezhet minden olyan személy, aki:

a)      az Egyesület célkitűzéseivel egyetért

b)      az alapszabályzatban rögzítetteket elfogadja

c)      az Egyesület munkájában tevékenyen részt kíván venni

d)     feddhetetlen erkölcsi magatartású

e)      nem áll gyámság alatt

Az Egyesület tagjai sorába kérhetik felvételüket, továbbá nem politikai tartalmú jogi személyiségű szervezetek is, valamint külföldi állampolgárok is.

(3)    Pártoló taggá választható minden természetes, vagy jogi személy, illetve állami, vagy társadalmi és önkormányzati szervezet, ha:

-          a természetes személy esetében külföldi és magyar állampolgár – rendes tagságra jelentkezés feltételei közül a d) és e) pontokban foglaltaknak megfelel

-          az Egyesület munkáját huzamos ideig több ízben, ill. rendszeres munkavégzéssel, vagy adománnyal segítette, és erkölcsileg támogatta.

(4)    Tiszteletbeli taggá választható az a természetes személy, aki:

-          a rendes tagságra jelentkezés feltételei közül a d) és e) pontokban foglaltaknak, megfelel.

-          a magyar rendőrség-történet kutatásához közvetlenül, vagy közvetve hozzájárul.

-          a kutatási eredmények hasznosításában kimagasló, átlagon felüli tevékenységet fejtett ki, eredményeket ért el.

-          az egyetemes rendőrség-történetet munkásságával jelentősen gyarapította.

(5)    Az Egyesület tagjai tagsági igazolványt kapnak.

 

4.§

A tagsági viszony keletkezése

 

(1)    Egyesületi tagsági viszony keletkezhet:

a)      az Egyesület alapításával

b)      belépés elfogadásával

c)      pártoló taggá választással

d)     tiszteletbeli tagság esetén közgyűlési határozattal

 

(2)    A tagfelvételi eljárás:

a)      az Egyesületbe önként belépni szándékozók felvételéről az Elnökség dönt. Az elnökség döntése ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni.

b)      A tagfelvételről, ill. – rendes tagság esetén – a jelentkezés visszautasításáról is értesíteni kell az érintetteket a döntést követő 30 napon belül.

 

5.§

 

(1)    A tagsági viszony megszűnhet:

a)      kilépéssel

b)      törléssel

c)      kizárással

d)     a tag halálával, ill. jogi személyiségű tag esetén a szervezet önálló személyiségének megszűnésével

e)      az Egyesület megszűnésével

(2)    Az Egyesület tagja saját elhatározása alapján kiléphet az Egyesületből. A kilépési szándékot az Elnökségnek kell bejelentenie.

(3)    Az Elnökség kizárhatja azt a tagot, aki ismételt figyelmeztetése ellenére az Alapszabály előírásait megsérti, azokat nem tartja be. A döntés ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni, a kizárási határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.

(4)    Az Egyesület elnöke törölheti – méltánylást érdemlő körülmények kivételével – a tagok névsorából azt, aki egy évi tagsági díjjal hátralékban van és az Elnökség felszólítása után 30 napon belül nem rendezi hátralékát.

 

III. fejezet

 

6.§

Az egyesületi tagok jogai és kötelezettsége

 

(1)    Valamennyi tag joga, hogy:

 

a)            részt vegyen az Egyesület tevékenységében, az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kapjon, véleményét, javaslatait szóban, vagy írásban megtegye, és azokra választ kapjon. Ha álláspontja kisebbségben marad, joga van véleményének fenntartására és különvéleményként való megjelenítésére.

b)           az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek magvalósításával és anyagi- pénzügyi helyzetével összefüggésben az illetékes szervekhez, tisztségviselőkhöz kérdést intézzen és azokra érdemi választ kapjon.

c)            igénybe vegye az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit.

d)           folyóiratcikkek és egyéb dolgozatok publikálásakor a szerző az Egyesület rendes, tiszteletbeli vagy pártoló tagságát abban az esetben tüntetheti fel a neve mellett, ha a kérdéses anyagban foglaltakkal az Egyesület kijelölt képviselője egyetért.

e)            bejelenthet csatlakozást bármely területi csoporthoz – a területi csoportvezető útján – egyszerre több területi csoportban is tevékenykedhet.

(2)    A rendes tag szavazati joggal rendelkezik, az Egyesület minden vezető testületébe, tisztségre jelölhető és megválasztható, az Egyesület valamennyi rendezvényén részt vehet, a testületi üléseken – véleményezési joggal – jelen lehet. Az Egyesület tagjaként szereplő más jogi személy képviselője tisztségre nem jelölhető és nem választható.

(3)    A pártoló és tiszteletbeli tag tanácskozási és javaslattételi joggal vehet részt az Egyesület rendezvényein. Tisztségre nem választható, egy-egy részfeladat megoldásába azonban bevonható a pártoló és tiszteletbeli tag is.

(4)    A rendes tag köteles:

a)            az Alapszabályban megfogalmazott célkitűzéseket, a közgyűlési és testületi határozatokat feladatok vállalásával és végzésével megvalósítani, az Alapszabály rendelkezéseit betartani.

b)           a magyar rendőrség-történetet aktívan kutatni, vagy az emlékeket gyűjteni, rendszerezni és bemutatni, esetleg publikálni, illetve a magyar rendőrség-történet haladó hagyományait népszerűsíteni.

c)            a fiatal kutatókat segíteni

d)           tagtársak véleményét tiszteletben tartani

e)            a Közgyűlés által meghatározott tagdíja fizetésével az Egyesületet támogatni.

f)            a jogi személyiségű társasági tagra csak a d) és e) pontok kötelezőek.

(5)    A pártoló és tiszteletbeli tag köteles az Alapszabály reá vonatkozó rendelkezéseit betartani.

(6)    A tag az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel.

 

 

IV. fejezet

 

7.§

Az Egyesület szervezeti felépítése és működési rendje

 

(1)    Az Egyesület szervezeti felépítése:

Az Egyesület közgyűlésből, testületekből, valamint állandó és ideiglenes szervekből áll.

a)      Az egyesület testületei:

-          elnökség

-          számvizsgáló bizottság

-          etikai bizottság

b)      Az Egyesület állandó szerve:

-          területi csoportok

(2)    Az Egyesület működési rendje:

a)      Az Egyesület valamennyi rendezvényének időpontját közzé kell tenni annak a megjelölésével, hogy a rendezvényen vagy az egyes napirendi pontokon kik vehetnek részt.

b)      A Közgyűlést a kitűzött időpontot megelőzően legalább 8 nappal (hely, időpont, napirend) közzé kell tenni, a meghívókat az érintettekhez el kell juttatni.

c)      Az Egyesület strukturális egységeinek (szervei, testületei) rendezvényeinél ez az idő két hét.

d)     Határozatképtelenség esetén azonban egy hónapon belül újra össze kell hívni a rendezvényt. Ekkor a kiértesítési határidőktől el lehet térni.

e)       

8.§

A közgyűlés

 

(1)        Az Egyesület legfőbb fóruma és döntést hozó szervezeti egysége a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(2)        A közgyűlést évente legalább egyszer – lehetőleg augusztus 31-én, a Rendőrmúzeum megnyitásának évfordulóján – kell összehívni. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a felügyelő szerv összehívja, vagy ha a tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – kívánja. A közgyűlést a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni.  E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő szerv jogosult. A közgyűlés összehívása az elnök feladata. A közgyűlés összehívása – az időpont és napirend megjelölésével – írásban azt megelőző 8 nappal korábban postai kézbesítés útján történik.

(3)        A közgyűlés határozatképes, ha a tagok fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés rövid időn belül történő másodszori összehívása esetén az eredeti napirendben felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek (a Ptk. 685 §. b) pontja szerint) közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél és feladat szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

(4)        A közgyűlés a képviseleti szerveket nyílt szavazással választja és egyéb határozatait is nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének szavazata dönt.

Kétharmados szavazati többség szükséges:

-          az egyesület megalakulásához

-          feloszlatásának kimondásához

-          a közgyűlés hatáskörébe tartozó szervek és személyek megválasztásához.

(5)        A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)      Az Alapszabály megalkotása és módosítása.

b)      Az Egyesület tevékenységével kapcsolatos hosszú távú programok elfogadása és módosítása.

c)      Az Egyesület szervezeti felépítésének, az Elnökség választott tagjai létszámának megállapítása.

d)     Az Egyesület belső szabályainak elfogadása (pl.: gazdálkodási utasítás stb.) amennyiben ilyen szabályozó létrehozásának szükségességéről dönt.

e)      Az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása.

f)       A Számvizsgáló Bizottság jelentése alapján az Egyesület gazdálkodásának értékelése.

g)       A testületek és szervezetek beszámoltatása.

h)      Az Egyesület más társadalmi szervezetekhez való viszonyának meghatározása.

i)        Az Egyesület más társadalmi szervezettel történő egyesülésének kimondása, illetve a kiválás elhatározása.

j)        Az Egyesület tagok és a társaság szervei (tisztségviselők) között keletkezett viták és fellebbezések elbírálása, a kizárások jóváhagyása.

k)      Az Egyesület jelképrendszerének kialakítása.

l)        Az Egyesület feloszlásának kimondása.

m)    A tagsági díj összegének, illetőleg a pártoló tagok anyagi hozzájárulása legkisebb mértékének meghatározása.

n)      Rendelkezés az egyesület vagyonáról.

o)      Az éves beszámoló értékelése, elfogadása és az egyesület éves programjának jóváhagyása. A beszámoló elfogadása. Az egyesület éves beszámolójának elfogadása nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik, szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének szavazata dönt.

p)      Döntés a hatáskörbe vont egyéb ügyekben. (1/4)

 

(6)        A közgyűlésről jegyzőkönyvet és olyan nyilvántartást (határozatok könyve) kell vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A döntést az érintettekkel írásban kell, a nyilvánossággal a sajtó útján is lehet közölni.

 

 

 

 

 

9.§

Az Elnökség

 

(1)    Az Egyesület ügyintéző, irányító szerve az Elnökség.

(2)    Az Elnökség:

-          Elnökből

-          Alelnökből

-          Főtitkárból

-          Főtitkár-helyettesből

-          Bizottságok elnökeiből

-          Területi szervek elnökeiből

-          Az elnökségi tagokból, valamint a felkérés alapján beiktatott:

-          Tiszteletbeli Elnök(ök)ből áll.

(3)    Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja.

(4)    Az Elnökség a feladatok végrehajtására általában éves munkatervet készít.

(5)    Az Elnökség szükség szerint, de terv szerint legalább negyedévenként ülésezik. Az Elnökség ülését az elnök, vagy az alelnök hívja össze. Az Elnökséget akkor is egybe kell hívni, ha a Számvizsgáló Bizottság, vagy a rendes tagok 1/3-a azt írásban kéri.

(6)    Az elnökségi üléseken állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vesznek a Számvizsgáló Bizottság, és az Etikai Bizottság Elnökei.

(7)        Az elnökség ülését az elnök vagy az alelnök hívja össze. Az elnökség ülésére a tagokat a napirend közlésével levélben, az ülés előtt legalább 8 nappal kell meghívni. A meghívó, valamint az ülést előkészítő anyagok megküldéséről a főtitkár gondoskodik.

(8)        Az elnökség ülései nyilvánosak, az ott készült jegyzőkönyvbe előzetes egyeztetés után bárki betekinthet.

(9)        A szervezet köteles vezetni a Határozatok Könyvét, amely nyilvántartásból az elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, valamint nyílt szavazás esetén személye megállapítható.

(10)    A főtitkár az elnökség döntéseiről valamennyi érintettet levél útján értesíti a döntéstől számított 8 napon belül. Egy egész célcsoportot érintő döntés nyilvánosságra hozatala a médiák útján, elsősorban az elnökség által meghatározott folyóiratban történik.

(11)    Az egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról az egyesület évente sajtó útján és az érintetteket foglalkoztató intézményekhez, érdekvédelmi szervezetekhez intézett levélben, hirdetésben folyamatos tájékoztatást nyújt az elnökség.

(12)    Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokban és az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg a közhasznúsági jelentésből saját költségére másolatot készíthet.

(13)    Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b./ pont), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesületi cél szerint juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

(14)    Nem lehet az egyesület elnökségének tagja az a személy, aki olyan, két éven belül megszűnt szervezetvezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki.

(15)    Az egyesület elnökségének tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.

(16)    Az Elnökség hatásköre:

a)      A Közgyűlések között irányítja az Egyesület munkáját és dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

b)      Javaslatokat, tervezeteket készít az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását meghatározó kérdésekre és azokat jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjeszti.

c)      Kezeli az Egyesület működése során felhalmozott vagyont.

d)     A Közgyűlés által jóváhagyott forintértéket meghaladó szerződéseket, kötelezettség-vállalásokat előzetesen jóváhagyja.

e)      Megtervezi saját munkáját és az Egyesület tájékoztató tevékenységét.

f)       Határoz a tagsági viszony keletkezésével és a megszűnésével kapcsolatos ügyekben.

g)      Az Egyesület képviseletében kapcsolatot tart fenn más hazai és külföldi társadalmi szervezetekkel, állami és önkormányzati szervekkel és egyéb jogi személyekkel.

h)      Véleményt és javaslatot alakít ki a társasági tagokat érintő kérdésekben, képviseli és védi érdekeit.

i)        Végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés megbízza.

j)        Összehívja a Közgyűlést, javaslatot tesz a napirendi pontokra.

k)      Évente beszámol tevékenységéről a Közgyűlésnek.

l)        Jóváhagyja a területi csoportok létrehozását, illetve tudomásul veszi megszűnését.

m)    Megállapítja a területi csoportok vezetőségének létszámát, illetve a változások függvényében módosítja azt. Felkéri az alakuló területi csoportok vezetőségének leendő tagjait az adott ciklus végéig a funkció betöltésére.

n)      Felügyeli a területi csoportok tevékenységét.

o)      Beszámoltatja a tisztségviselőket a Számvizsgáló bizottsági tagok kivételével.

p)      Az Elnökség üléseiről feljegyzést készít. Az érdemi véleményét, javaslatát írásban rögzíti. Döntését határozatba foglalja. Ülései – a személyi kérdésektől eltekintve – nyilvánosak.

q)      Meghatározza a költségvetési elveket és kereteket, valamint dönt az Egyesület részére felajánlott adományok felhasználásáról. (1/5)

 

10.§

A Számvizsgáló és Etikai Bizottság

 

(1)       A Közgyűlés az Elnökséggel egy időben 3 fős Számvizsgáló és Etikai Bizottságot és azon belül elnököt választ.

(2)       A Számvizsgáló és Etikai Bizottság tagjai más tisztséget a társaságon belül nem tölthetnek be. Egyes tudományos projektek és egyesületi feladatok megvalósításában azonban részt vehetnek.

(3)       A Számvizsgáló Bizottság hatásköre:

a)      Felügyeli és ellenőrzi az egyesületi Alapszabály betartását. Annak megsértése esetén vizsgálatot kezdeményezhet és álláspontját, véleményét az Elnökség, a Közgyűlés, vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elé terjesztheti.

b)      A bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

-          az egyesület működése során olyan jogszabálysértést, vagy az egyesület érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, ill. enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntéseit teszi szükségessé,

-          az elnökségi tagok felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

Az intézkedésre jogosult vezetőszervet a számvevő bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a számvevő bizottság, mint felügyelő szerv jogosult.

 

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

c)      Véleményezi az elnökség éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést.

d)     Folyamatosan ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását, az esetleges szabálytalanságokra felhívja az Elnökség vagy a Közgyűlés figyelmét, a gazdálkodási fegyelem megsértése esetén vizsgálatot kezdeményezhet.

e)      Évente megvizsgálja az Egyesület zárszámadását, vagyonmérlegét, valamint az ennek alapjául szolgáló okmányokat és megállapításairól jelentést tesz a Közgyűlésnek.

f)       Tevékenységéért a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel és annak beszámolni köteles. Fontosabb megállapításáról – szükség szerint – tájékoztatni köteles az Egyesület Elnökségét. A bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.

g)      A bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, évente legalább egy alkalommal ülésezik és az éves beszámolót, valamint közhasznúsági jelentést véleményezi. A bizottság valamennyi tagjának együttes jelenléte esetén határozatképes. Döntéseit többségi szavazat alapján hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

h)      Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, aki:

-          A vezetőszerv elnöke vagy tagja

-          A szervezettel megbízatásán kívüli tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

-          A szervezet cél szerint juttatásból részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott alapszabályban megjelölt célok és feladatok szerinti juttatást.

i)        A bizottság megállapítása és a javaslat alapján az egyesület illetékes szerve köteles az intézkedéseket megtenni, annak végrehajtását ellenőrzi és minderről a bizottságot értesíteni. A bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a közgyűlés és az elnökség ülésein. Az Elnöktől és a vezető tisztségviselőktől jelentést az egyesület alkalmazottaitól pedig tájékoztatást kérhetnek. Továbbá betekinthetnek az egyesület könyveibe és irataiba, azokat megvizsgálhatják. A vizsgálathoz szakértőt vehetnek igénybe.

 

(4)       A Számvizsgáló és Etikai Bizottság munkájáról köteles tájékoztatni az elnökséget és beszámolni a Közgyűlés előtt.

(5)       A Számvizsgáló és Etikai Bizottság Elnökei az elnökségi ülés állandó meghívottai.

 

(6)       Az Etikai Bizottság hatásköre:

a)      Az Egyesület bármely ügyében, különösen pedig a tagsági jogok és kötelezettségek teljesítésére és teljesülésére valamint az Alapszabályban foglaltak megvalósulásával összefüggő kérdésekben tényfeltáró vizsgálatot tarthat.

b)      A vizsgálat eredményéről az elnökséget tájékoztatni kell – javaslattétellel -, amelyet az elnökség köteles megtárgyalni.

 

11.§

A területi csoportok

 

(1)     A területi csoportok az Egyesületen belüli olyan szervezeti egységek, amelyek a közeli lakóterület alapján szerveződnek.

(2)     A területi csoport létrehozását az Elnökség engedélyezi, a területi csoport által bejelentett megszűnését tudomásul veszi.

(3)     Területi csoport alapítását az Egyesület minden tagja kezdeményezheti oly módon, hogy az Egyesület rendes tagjai közül 3 fő aláírásával ellátott indítványt nyújt be az elnökséghez. Az indítványban meg kell jelölni a leendő területi csoport működési területét, és meg kell indokolni a létrehozás szükségességét. Az alapszabályzatot elfogadó közgyűlésen bejelentett területi csoportok ez alól mentesülnek.

(4)     A területi csoport felállításának ügyét az elnökségnek a legközelebbi elnökségi ülésen – legkésőbb azonban ½ éven belül – meg kell vitatnia és döntést kell hoznia.

(5)     A területi csoportok nem rendelkeznek önálló pénzkeresettel, az Egyesületen kívül önállóan nem léphetnek fel, területi csoporttagság nem létezik.

(6)     A területi csoportok határozatot nem hozhatnak, állásfoglalásuk a lakóhelyi közösség adta helyzetre vonatkozhat.

(7)     A területi csoport vezetőségének létszámát az elnökség határozza meg.

(8)     A területi csoport vezetősége:

-          területi csoportvezetőből,

-          helyettes területi csoportvezetőből,

-          területi csoporttitkárból áll a létszám függvényében.

(9)     A területi csoport vezetőségének tagjait az illetékes csoport választja meg. Választásuk az Elnökség és a Felügyeleti bizottság választási ciklusaihoz igazodik. Területi csoport alapításakor – a ciklus végéig – az elnökség hagyja jóvá a területi csoport vezetőségének tagjait.

 

12.§

A szavazás és a határozathozatal

 

(1)     Az Egyesület demokratikus önkormányzat, a nyilvánosság és a szolidaritás alapelvének tiszteletben tartásával működik.

(2)     Az egyesület rendezvényei nyíltak, azokon az Egyesület tagjai részt vehetnek. Az egyesület rendezvényein szavazati joggal az adott szervezeti egység, testület tagja rendelkezik.

(3)     Azokon a napirendi pontokon, amelyek nem az Egyesület belső ügyeivel foglalkoznak, tagsággal nem rendelkező érdeklődő személyek is részt vehetnek, mint megfigyelők.

(4)     Tanácskozási jogukat az Egyesület tagjai valamennyi társasági rendezvényen gyakorolhatják a személyi kérdések kivételével. A személyi kérdéseket tárgyaló napirendi pontokon csak az adott szervezet vagy testület tagjai vehetnek részt.

(5)     A konferencia típusú rendezvények esetében – a tagság részvételi jogán túlmenően – a résztvevők körét illetően a szervezésre felkért személyek döntenek.

(6)     Az Egyesület testületei és a Közgyűlés döntéseiket általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A határozatképességhez a rendes tagok felének a jelenléte szükséges. A testületekben csak a testületi tagok szavazhatnak.

(7)     Minden tagnak egy szavazata van, amelyet jelenlét esetén a saját személyében használhat fel. A megjelentek legalább felének kívánságára titkos szavazással kell a döntést meghozni.

(8)     A határozat hiánya miatt elhalasztott és másodjára összehívott közgyűlés, elnökségi ülés, választmányi ülés – az eredeti napirendi kérdésekben – megjelentek számától függetlenül határozatképes.

(9)     Minősített témák tekintetében, azaz az alapszabály megállapításához és módosításához, más társadalmi szervezetekkel való egyesüléshez, szövetségekhez való csatlakozáshoz és kiváláshoz az Egyesület feloszlatásának kimondásához az érvényes szavazatok kétharmada szükséges.

(10) Az Egyesület állandó szerveibe (testületeibe) a jelölés nyíltan, a szavazás titkosan történik ezek vezetőjének, titkárának, tagjának az a személy tekinthető, aki a szavazatok egyszerű többségét megkapta. Ennek hiányában több jelölt esetén az, aki a második szavazás során a legtöbb, de a jelenlévők legalább egynegyedének a szavazatát megkapta, szavazategyenlőség esetén az, akit sorrendben előbb jelöltek.

(11)  Választások alkalmával a jelölést az Elnökség végzi, kivéve az Elnökségre történő szavazást, ahol e teendőt a Számvizsgáló Bizottság látja el. A szavazóknak azonban joguk van a jelölőlistán módosító indítvány megtételére, továbbá a listán nem szereplő személyekre is szavazhatnak.

(12) A tisztségviselők választására ciklusonként kerül sor. Az elnökségnek joga arra, hogy a lemondott, vagy tisztségétől egyéb okból megvált elnökségi tag helyére megválasztandó tisztségviselő személyére javaslatot tegyen.

(13) Egy vagy több ciklust betöltő Elnök, - a választás lejárta után, ha az elnöki tisztséget már nem töltik be – automatikusan az Elnökség tagjává válnak, mint Tiszteletbeli Örökös Elnökök. A Tiszteletbeli Örökös Elnök(ök) azonban csak az Elnök által átengedett hatáskörrel rendelkezhetnek. Szavazati joga közülük mindig a legutoljára beiktatott Tiszteletbeli Örökös Elnöknek van, a többi Tiszteletbeli Örökös Elnök véleményezési joggal rendelkezik. A minősített témák esetén azonban – amennyiben a Tiszteletbeli Örökös Elnök(ök) egyetértenek – vétójoggal élhetnek. Az alapító tagságú Tiszteletbeli Örökös Elnök(ök) azonban az elnökségben minden témakörben szavazati joggal rendelkeznek.

 

13.§

Az Egyesület tisztségviselői

 

(1)    Az Egyesület tisztségviselői:

 

     a, választott tisztségviselők:

·         elnök

·         alelnök

·         főtitkár

·         főtitkár-helyettes

·         tiszteletbeli örökös elnök(ök)

·         számvizsgáló bizottsági elnök

·         etikai bizottsági tagok

·         területi csoportvezetők

b, felkért tisztségviselők:

·         munkabizottsági vezetők

 

A tisztségviselők feladataikat társadalmi megbízásként látják el. Tisztséget csupán természetes személyű tag láthat el.

 

(2)    A választott tisztségviselők megbízatása megszűnik:

a)      a tagsági viszony megszűnésével

b)      lemondással

c)      visszahívással

d)     a választási ciklus lejártával

 

(3)    Az Elnök az Egyesület valamennyi tisztségviselőjét felfüggesztheti – ha ellenük jogerős elmarasztaló bírói ítélet született – a legközelebbi közgyűlésig. Elnökre vonatkozóan a Számvizsgáló Bizottság elnökének kell ezt megtennie.

(4)    A leendő tisztségviselőket megválasztásukról, illetve felkérésükről az esemény után 30 napon belül írásban kell kiértesítenie az Alelnöknek. Az Alelnököt az Egyesület Elnöke értesíti.

(5)    Az új tisztségek kivételével a tisztségviselők feladatkörük állapotát egymásnak jegyzőkönyvben adják át, melynek egy példányát az irattár megőrzi.

(6)    A választott tisztségviselőket egy ciklusra választják, mely öt évet foglal magában. Az első ciklus 2002-ben ér véget. A ciklus közbeni választások és kooptálások érvényessége a ciklus végéig tart. A mindenkori ciklus utolsó évét megelőző naptári évben választott tisztségviselők mandátuma a következő ciklus végéig tart.

(7)    A tisztségviselőket beszámoltatni, és számukra feladatot adni – a feladatkörben meghatározott keretek határain belül – az a testület jogosult, amelynek tagjai.

 

14.§

A tisztségviselők hatásköre

 

(1)       Az Elnök az Egyesülete menedzselő és az operatív vezetést irányító tisztségviselő.

 

a)      A nem testületi hatáskörbe tartozó minden fontosabb kérdésben dönt.

b)      A testületi határozatok végrehajtásának legfőbb irányítója. Az Alapszabályzatban foglaltak megvalósításának vezetője.

c)      Az Egyesület valamennyi tagját beszámoltathatja, őket – az Alapszabályzatban foglaltaknak megfelelően – feladatok ellátására felkérheti.

d)     Az Elnököt a Közgyűlés, az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság számoltatja be.

e)      Tudományos projektek, konferenciák, publikációk, stb. útján irányítja az Egyesület céljai érdekében vállalt feladatok megvalósítását.

f)       Javaslatot tesz az elnökség munkatervére.

g)      Megállapítja a munkabizottságok tagjainak feladatkörét.

h)      Beiktatja a tisztségviselőket.

i)        Munkájához szakértők, és szervezetek segítségét veheti igénybe.

j)        Tulajdonosi felügyeletet gyakorol az Egyesület profitorientált tevékenysége, illetve az Egyesület által alapított cég felett, a gazdasági referens Elnökségi tag bevonásával.

k)      Kötelezettséget vállal az Egyesület nevében, aláírásával hitelesíti az egyesületi szerződéseket.

l)        Kinevezi, illetve elbocsátja az Egyesület alkalmazottait, valamint megállapítja azok díjazását az Alelnökkel egyetértésben. A munkáltatói jogokat a Főtitkár útján gyakorolja.

m)    Személyesen vagy megbízottja útján rendszeres kapcsolatot tart az Egyesület szervezeti egységeivel. A szervezet fejlesztésére törekszik.

n)      Őrködik az Egyesület tudományos és etikai tisztasága felett.

o)      Elősegíti az egyesületi vagyon gyarapítását Pénz és eszköz, illetve szellemi kapacitás-lehetőségeket kutat fel és mobilizál a társasági célkitűzések megvalósítása érdekében.

p)      Szorgalmazza az Egyesület munkásságnak a szakma és a közélet tudatában történő megjelenítését, az egyesület szakmai hírnevének öregbítését.

q)      Személyesen irányítja az Elnökség munkáját és a hatáskörébe vont munkabizottságok vezetőinek tevékenységét, valamint az Alelnök és Főtitkár bevonásával a tisztségviselők tevékenységét.

r)       Felügyelheti az egyesület valamennyi tisztségviselőjét – ha ellenük jogerős elmarasztaló bírói ítélet született – a legközelebbi közgyűlésig.

(2)       Az elnökségi tagok feladatkörüket együttesen alakítják ki az Elnökkel konzultálva.

Az elnökségi tagok feladatai között szerepelnie kell:

-          a gazdálkodás,

-          az együttműködés,

-          a külkapcsolatok,

-          a társasági tevékenység tudományos felügyelete,

-          a publikációk,

-          a pályázatok,

-          a konferenciák,

-          az ismeretterjesztés,

-          a társasági gyűjtemény,

-          a szervezési élet fejlesztése,

-          a reklám,

-          a propaganda témáknak.

 

(3)       Az Alelnök:

a)      az Elnököt távollétében helyettesíti,

b)      az Elnök által átadott hatásköröket gyakorolja,

c)      felel az Egyesület terveiben foglaltak megvalósításáért,

d)     irányítja az elnökség döntéseinek megfelelően a tisztségviselőket, az Elnök felügyeletével,

e)      elvégzi valamennyi irányítási szervezési teendőt,

f)       javaslatot tesz az egyesületi munka jobb szervezésére, ami ráhárul.

(4)       Főtitkár és főtitkár-helyettes

Az elnök felügyelete mellett irányítja az Egyesület szervezési és igazgatási ügyeit.

 

(5)       A Gazdasági referens:

Az Elnökséggel egyetértésben:

-          irányítja az Egyesület alapszabályában meghatározott célok megvalósítása érdekében történő gazdálkodást,

-          az Elnökséggel együttműködve éves költségvetési tervet készít,

-          az érvényes jogszabályok szerint kezeli és könyveli az Egyesület céljára rendelt pénzeszközöket és eszközöket,

-          gondoskodik az adóhatósággal és a Társadalombiztosítási Igazgatósággal szembeni kötelezettségek időben történő teljesítéséről,

-          a pénzügyi elszámolás alapját képező bizonylatokat rendszerezetten, ellenőrizhető módon tárolja,

-          céltámogatás esetén gondoskodik a kapott összeg elkülönített kezeléséről és céltámogatást nyújtó szervezet előírásainak megfelelő felhasználásáról,

-          évente két alkalommal beszámolót készít az Egyesület gazdasági helyzetének alakulásáról,

-          felelős a gazdálkodást érintő mindenkori jogszabályi előírások betartásáért és az Egyesület vagyonának kezeléséért.

 

(6)       a területi csoportok vezetősége a szervezeti egységek vezetéséből adódó teendőiket egymás között osztják fel.

 

15.§

Az Egyesület képviselete

 

(1)     Az Egyesület képviseletét az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök látja el. Képviseleti jogát az Elnök az ügyek meghatározott csoportjára nézve, általános jelleggel vagy esetileg, írásban az Egyesület rendes tagjára átruházhatja.

(2)     Bankszámláról való rendelkezéshez az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök és a Főtitkár együttes aláírása szükséges.

 

16.§

Az Egyesület gazdálkodása

 

(1)    Az Egyesület pénzügyi alapja a tagsági díjakból, valamint bevételekből (a tagok és gesztorok önkéntes hozzájárulásából, esetleg vállalkozási bevételekből, illetve adományokból, alapítványokból) áll. Az Egyesület a vonatkozó törvények megtartásával és az egyesületektől elvárható nyilvánosság biztosításával különböző anyagi támogatásokat is elfogadhat.

(2)    A tisztségviselők tiszteletdíjban részesülhetnek.

A tisztségviselők számára tiszteletdíjat az a testület, illetve személy javasolhat, amely (aki) a tisztség betöltésére megválasztotta, illetve felkérte. A tiszteletdíj összegének megállapításakor figyelembe kell venni a tisztséghez kapcsolódó tevékenység munkaigényességét és fontosságát. A tiszteletdíjak mértékét az Elnök hagyja jóvá.

(3)    Az Egyesület tagjai, valamint az Egyesület érdekében tevékenykedők költségtérítésben, vagy költségátalányban részesülhetnek.

-          Az Egyesület tagjai számára költségelszámolást az Elnök,

-          Nem testületi tagok számára költségelszámolás és az egyesületi tagok számára költségátalányt az Elnökség engedélyezhet.

(4)    Az Egyesület számára anyagi konzekvenciákat is tartalmazó szerződéseket csak Egyesület képviseletére jogosult személyek hagyhatnak jóvá.

(5)    Az Elnök a Gazdasági Referens (Elnökségi tag) segítségével – szükség szerint külső szakértők bevonásával – gyakorolja a tulajdonosi felügyeletet az Egyesület profitorientált tevékenysége, az Egyesület által alapított cég, továbbá az Egyesületnek gazdasági társaság, gazdasági társaságokban lévő vagyona felett.

(6)    A tagdíjak fizetésének rendjét és mértékét a költségvetési elvek és keretek elfogadásával együtt a Közgyűlés határozza meg.

(7)    Gazdasági-vállalkozási tevékenység elkezdéséről, illetőleg megszüntetéséről a Közgyűlés dönt.

(8)    Az Egyesület bevételeit és kiadásait tételenként és jogcímenként nyilvántartja, gazdálkodó tevékenységét egyebekben a számviteli törvényben foglaltak szerint folytatja.

(9)    Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés dönt.

(10)Az Egyesület a támogatót, az elnökség bármely tagját, valamint e személy hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a meghatározott tevékenységre fordítja.

 

17.§

Együttműködési kapcsolatok

 

Az Egyesület a magyar rendőrség-történeti hagyományok ápolása a történelemtudomány művelése céljából a hazai és a külföldi hasonló szervezetekkel hatékony kapcsolatok kiépítésére törekszik.

 

18.§

 

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet, pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, a választásokon országgyűlési és önkormányzati képviselőjelölteket nem állíthat és nem is támogathat. Az Egyesület szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújthat.

 

 

 

 

 

 

Dr. Francsics Ottó sk.

elnök

 

Dr. Gulyás István sk.                                                                       Zalai Antal sk.

alelnök                                                                                        főtitkár

 

Tóth Mihály sk.

főtitkár-helyettes

 

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK:

A Magyar Rendőrmúzeum Baráti Köre Kulturális Egyesület bírósághoz már bejelentett, egységes szerkezetbe foglalt szövege:

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései és a 2011. évi CLXXV. Törvény rendelkezései az irányadóak.

 

Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a Közgyűlés 2012. május 11. napján megvitatta és a KGY 2012/1. számú határozatával jóváhagyta.

 

 

 

Heves, 2012. május 11.

 

 

 

 

 

 

 

Dr. Francsics Ottó

elnök

 

 


Word ikon

 Alapszabály letöltése