MAGYAR RENDŐRMÚZEUM BARÁTI KÖRE KULTURÁLIS EGYESÜLET HONLAPJA

„Jelenünk és a jövőnk a múltra épül!”

gy11gy6

 

 

 

EGY KIS TÖRTÉNELEM

 



CSENDŐRSÉG



 

 

"HÍVEN , BECSÜLETTEL, VITÉZÜL!"

 

 



 

TISZA Kálmán – 1830-1902 (A XIX. század második felében a magyar politikai élet egyik vezéralakja. A Szabadelvű Párt alapító elnöke, belügyminiszter: 1875.III.2. - 1878.X.11., miniszterelnök: 1875.X.20. - 1890.III.13., pénzügyminiszter: 1878.X.11. – 1890.III.13., belügyminiszter: 1878.XII.5. – 1887.II.11., a király személye körüli miniszter: 1879.VII.11. – 1879.IX.25., pénzügyminiszter: 1887.II.11. – 1889.IV.9., az ezeréves Magyarország fennállás alkalmából rendezett ünnepségsorozat királyi biztosa: 1896.VI.5. – 1896.VI.8.) – tűzte zászlójára a csendőrség szervezete visszaállításának gondolatát.

TISZA azonban már a demokratikus úton választott magyar kormány alárendeltségében és a törvényes rend keretei között működő szervezetet kívánt létrehozni. TISZA kezdetben az államapparátuson belül fogadtatta el a csendőrség intézményének reorganizálására irányuló álláspontját, ennek nyomán pedig a kormány javaslata gyanánt a törvényhozó testület elé terjesztette a szervezet létrehozását tartalmazó indítványát.

A magyar országgyűlés az 1881/II.tc. „a csendőrség legénységi állománynak a kiegészítéséről” és az 1881/III.tc. „a közbiztonsági szolgálat szervezéséről” címmel fogadta el a Magyar Királyi Csendőrség felállítására vonatkozó törvényeket. Az uralkodó a törvényeket 1881. február 14-én szentesítette (1936-tól ez a dátum vált az évente megünnepelt Csendőrnappá). A szentesítés lényegében a mai  fogalmaink szerinti hatálybalépést jelentett.

 

1. § A csendőrségi legénység állománya kiegészittetik:

a) a hadseregben (hadi tengerészetben) vagy a honvédségben szolgált olyan altisztekből, a kik az 1868. évi XL-ik törvénycikk 38-ik §-ának, illetőleg az 1873-ik évi II-ik törvénycikknek alapján, igénynyel birnak a közszolgálatban való alkalmazásra;

b) olyan önkéntesekből, kik hadkötelezettségüknek már teljesen eleget tettek;

c) a hadsereg kötelékébe tartozó, s huzamos időre szabadságolt és önkéntesen belépő egyénekből, kik már a sorhadi kötelezettségnek utolsó félévében állanak;

d) a hadseregnek önkéntesen belépő tartalékosaiból és póttartalékosaiból;

e) az önkéntesen belépő honvédekből.

Mozgósitás estében azonban a c), d) és e) pontok alatt elősorolt egyéneknek a csendőrségbe való önkéntes beléptetése nem engedtetik meg.

2. § A hadseregből vagy a honvédségből a csendőrségbe önkéntesen belépett egyének szolgálati kötelezettsége három évig terjed.

Azok azonban, a kik ezen három éven tul is kivánnak a csendőrségben szolgálni önkéntesen és évről-évre tovább is folytathatják ottani szolgálatukat.

3. § Azoknak, kik a hadseregből vagy a honvédségből lépnek be a csendőrségbe és abban négy évig szolgálnak, összes szolgálati idejökből, a honvédségnél töltendő két utolsó év elengedtetik. Az ilyenek tehát két évvel előbb bocsáttatnak el véglegesen a hadi kötelékből.

4. § A hadseregből, illetőleg annak póttartalékából és a honvédségből önként belépett csendőrök, a csendőrségnél teljesitendő szolgálatuk idejére nézve, a csendőrség állományába véglegesen áthelyezettnek tekintendők; és igy az időnkinti fegyvergyakorlatok és ellenőrzési szemlék s általjában a tényleges szolgálatra való behivás alól fel vannak mentve és mozgósitás esetében is a csendőrségnél hagyatnak meg.

5. § Ezen törvény végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg.

 

 

1. § A közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szervezett magyar kir. csendőrség állittatik fel.

2. § Magyarország területe, Budapest főváros kivételével, hat csendőrkerületre osztatik, ugyanannyi csendőr-parancsnoksággal és pedig:

I. kerület

Parancsnoksági székhely: Kolozsvár, négy szárnyparancsnoksággal; ehhez tartoznak következő megyék: Alsó-Fehér, Besztercze-Naszód, Brassó, Csik, Fogaras, Háromszék, Hunyad, Kis-Küküllő, Kolozs, Maros-Torda, Nagy-Küküllő, Szeben, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos és Udvarhely megyék, Kolozsvár és Maros-Vásárhely városok.

II. kerület

Parancsnoksági székhely: Szeged, három szárnyparancsnoksággal; ehhez tartoznak következő megyék: Bács-Bodrog, Csanád, Csongrád, Krassó-Szörény, Temes és Torontál megyék, Baja, Hódmezővásárhely, Pancsova, Szabadka, Szeged, Temesvár, Ujvidék, Versecz és Zombor városok.

III. kerület

Parancsnoksági székhely: Budapest, három szárnyparancsnoksággal; ehhez tartoznak: Arad, Békés, Bihar, Hajdu, Jász-Nagy-Kún-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kún és Szilágy megyék, Arad, Debreczen, Kecskemét és Nagy-Várad városok.

IV. kerület

Parancsnoksági székhely: Kassa, három szárnyparancsnoksággal; ehhez tartoznak: Abauj, Borsod, Heves, Sáros, Szepes, Torna, Bereg, Máramaros, Szabolcs, Szathmár, Zemplén, Ung és Ugocsa megyék, Kassa és Szathmárnémeti városok.

V. kerület

Parancsnoksági székhely: Pozsony, két szárnyparancsnoksággal; ehhez tartoznak: Pozsony, Komárom, Nyitra, Túrócz, Árva, Trencsén, Zólyom, Bars, Gömör, Liptó, Nógrád, Hont és Esztergom megyék, Komárom, Pozsony, Selmecz és Bélabánya városok.

VI. kerület

Parancsnoksági székhely: Székes-Fehérvár, három szárnyparancsnoksággal; ehhez tartoznak: Fehér, Győr, Veszprém, Sopron, Moson, Vas, Zala, Baranya, Tolna és Somogy megyék, Győr, Pécs, Sopron és Székesfehérvár városok.

A belügyminister egyuttal felhatalmaztatik, hogy a mennyiben azt a szolgálat érdeke vagy a csendőri kerületek és a honvéd-kerületek ugyanazonossága fentartásának szempontja szükségessé tenné, egyes törvényhatóságokat egyik kerületből a másikba áthelyezhessen.

3. § Az iránt, hogy a közbiztonsági teendők ezen törvény folytán a törvényhatósági joggal felruházott városokban miként legyenek teljesitendők, tekintettel ugy a bel-, mint a külterületre, valamint ezen szolgálat költségeire is, az 1881. év folyamán a belügyminister törvényjavaslatot fog beterjeszteni.

4. § Az I. kerületben a csendőrség már szervezve lévén, annak fentartása mellett, az ország többi részén a szervezés nem egyszerre, de a körülményekhez képest eszközlenő, ugy azonban, hogy az a II. kerületben 1882-ik év január hó 1-jére teljesen keresztülvive legyen. A csendőrség költségei a belügyminister költségvetésébe vétetnek föl.

Az iránt, hogy a hátralevő négy kerületben mily sorrendben s mikor szerveztessék a csendőrség, a törvényhozás a belügyministeri költségvetés megállapitása alkalmával határoz.

5. § A mely megyékben a csendőrség intézménye tettleg életbe lép, azoknak költségvetéséből a közbiztonsági közegekre eddig felvett költségek ugyanazon naptól kezdve kihagyandók.

6. § A csendőrség első szervezésénél a jelenlegi közbiztonsági közegek lehetőleg alkalmaztatnak.

A fenmaradó hiány pótlása, valamint a csendőrségnek jövendőben kiegészitése, az 1881. évi II-ik törvénycikkben meghatározott módon történik.

7. § A belügyminister felhatalmaztatik, hogy a mennyiben az eddig élethossziglan kinevezett közegek egy része nem alkalmaztatnék, azoknak végkielégitéséről gondoskodjék, s az e czimen felmerülő költségeket a II. kerületet illetőleg az 1881. év folyamában, a többieket illetőleg pedig akkor, mikor azokban a csendőrség életbeléptetését czélozza, terjeszsze elő.

8. § A csendőrségi tisztek és összes csendőrök személyi, előléptetési és fegyelmi ügyekben a honvédelmi minister alá helyeztetvén, az összes személyes ügyek a honvédelmi ministeriumban kezeltetnek, s a csendőrség által elkövetett fegyelmi és bűnügyekben kizárólag a magyar királyi honvédbiróságok illetékesek; a közigazgatási és rendőri szolgálati viszony tekintetében a csendőrség a belügyminister hatósága alatt áll.

9. § A csendőrségi tisztek kinevezése iránt Ő cs. és ap. királyi Felségéhez az előterjesztés a honvédelmi minister által a belügyminister beleegyezésével fog tétetni.

A csendőrség szervezeti és szolgálati utasitása a bel- és honvédelmi ministerek által állapittatik meg és adatik ki.

Ugyanezen uton állapittatik meg a csendőrség öltözete és fegyverzete is.

10. § A csendőrségi tisztek, altisztek és csendőrök nyugdijképesek, a nyugdijszabályzat a honvédelmi minister által a törvényhozásnak megállapitás végett előterjesztendő.

11. § A belügyminister felhatalmaztatik, hogy a csendőrségnek a II. kerületben a megszabott időben (4-ik §)§) felállithatása czéljából az első kiképzésre, a berendezésre és a felszerelésre szükséges költségeket utólagos elszámolás mellett fedezhesse.

12. § Ezen törvény végrehajtásával a bel- és honvédelmi ministerek bizatnak meg.

 




Magyar Királyi Csendőrség esküszövege 1921-45.


"Én, XY, ünnepélyesen esküszöm a Mindenható Istenre, hogy Főméltóságú vitéz nemes nagybányai Horthy Miklós, mint Magyarország törvényesen megválasztott kormányzója, a magyar alkotmány s hazánk szentesített törvényei iránt hűséggel és hódolattal viseltetem. Esküszöm, hogy kötelességeimet, mint m. kir. csendőr (csendőrtiszt) a közrend, a közcsend és a közbiztonság szolgálatában az idevonatkozó utasítások szerint, (mint katona pedig a haditörvények és szabályok szerint mindenkor és mindenben) teljesitem, (haza- és nemzetellenes vagy olyan irányzat szolgálatába, amely a hadsereg vagy a csendőrség katonai fegyelmét aláásni igyekszik, nem lépek, semmiféle titkos társulatnak nem vagyok és nem leszek tagja), minden körülmények között csakis a szolgálat, a kormányzó és az állam javát mozdítom elő, a törvények, elöljáróim, és feljebbvalóim parancsainak és meghagyásainak készséggel engedelmeskedem és a szolgálati titkot híven megőrzöm. Isten engem úgy segéljen! Amen."



 

CSENDŐR TIZPARANCSOLAT

1. Megemlékezzél arról, amivel Istenednek tartozol!
2. Én vagyok a Te hazád: Nagymagyarország!
3. Hűséged, becsületed, vitézséged nem eladó!
4. Légy erkölcsös, józanéletű, engedelmes!
5. Tiszteld elöljáróidat, mint atyádat; szeresd bajtársadat mint tenmagadat!
6. Tanulj és tudj; a tudás második fegyvered!
7. Védd a másét, a magadét ne pazarold!
8. Mögötted a törvény, előtted is az legyen!
9. Igaztalanul ne vádolj, fegyvered ártatlant ne bántson!
10. A család szentély; ha magadnak nincs, őrsödben megtalálod!


v. NEMEREY Márton tábornok
Csendőrségi Lapok XXX.évfolyam. Budapest, 1940 július 15. 14.szám

 


A MAGYAR KIRÁLYI CSENDŐRSÉG TÖRTÉNETE

Az alábbiakban megtekinthető illetve olvasható:

 Dr. Rektor Béla könyve




CSENDŐRSÉG FELÜGYELŐI

  

 

Czibere István
alezredes

1918. november

 

Gencsy Arnold
alezredes

1918. november –
1919. március 26.

Vitéz Finta József
altábornagy

1944. november 1 –
1945. május

Vitéz Temesváry Endre
vezérőrnagy

1944. október 18
 – 1945. május

   


FILM A MAGYAR KIRÁLYI CSENDŐRSÉG RÖVID TÖRTÉNETÉRŐL



CSENDŐRINDULÓ:

Világhíradó részletek a csendőrségről:


A filmek forrása:

Filhíradók online

 

 

 

Vándorkiállítások aktuális helyszinei:

Kisebb -  2017 április 17- től Veszprém-i Rendőr Fő-kapitányság

Nagyobb – Miskolc-i Rendészeti Szakközépiskolában

2017. évi terveink:

- Az előző évben elkezdett programjaink közül a nagyobbik rendvédelmi kiállítás - amely a polgárőrség és a hadtörténet anyagával van kiegészítve - a kisebbik kiállítás,- amely a rendvédelem és az IPA Heves Megyei Szervezet anyagával és egy komplett csendőr őrszobával van kiegészítve, vándor kiállításként járja az országot.

  • - HTBKOSZ segítségével létrehozott 1848-as emlékhelynek további karbantartása és az ott tartott ünnepségeken való részvétel is fontos számunkra.
  • - Egyesületünk legfontosabb eseménye a közgyűlés, melyet 2017. április 07-én tartunk.
  • - 2017. július 10. és július 16. között szintén az IPA Heves Megyei Szervezettel közösen kirándulást szervezünk Erdélybe.
  • - 2017. július 21.-én lecsófőző versenyt szervezünk.
  • - Ebben az évben is támogatjuk az IPA Heves Megyei Szervezete által 2017. augusztus 05-én, Tiszanánán megrendezésre kerülő kerékpár teljesítménytúrát
  • - 2017. október 07.-én szintén az IPA Heves Megyei Szervezettel és az RKSZ-el (Rendészeti Kiképzők Szövetsége) közösen bált szervezünk.
  •  - Szervezeti élet keretén belül minden negyedév keretében elnökségi ülést tartunk.

 

Elérhetőségeink:

Levélcím: 3360 Heves, Hunyadi János utca 19-21.
Telefon/Fax: +36 36 345358 (iroda)
Földrajzi koordináták:
Északi szélesség /lat fok: 47.594862 Keleti hosszúság /lng: 20.282097
Dr. Francsics Ottó elnök mobil:+36 20 9390291 E-MAIL:

fran.otto@t-online.hu

franotto@t-online.hu